Szentté avatás a saját szememmel

Jeles születésnapomra a családomtól egy zarándokutat kaptam ajándékba. Több út is  számításba jött. Zoltán Atya hívta fel a figyelmemet Boldog II János Pál és Boldog XXIII János szentté avatásának zarándoklatára az irgalmasság vasárnapján Vatikánban.

 

Imádkoztam Istenhez, hogy adjon jelet, mert Lourdes-i zarándoklat is vonzott. E tájban kényszerűségből a szokásos 3. padsor helyett hátrább ültem misén, ahol szembe kerültem II János Pál Pápa szobrával, aki intett nekem, személyesen hívott a szentté avatására. Isten kegyelméből kijutottunk Bálintka unokámmal – hab a tortán - Rómába egy utazási irodával. 

 

Róma a világ közepe Vatikán által! Bazilikák sokasága márványból és aranyból! Megcsodálhattuk belülről is a Lateráni Bazilikát, a Szent Pál Bazilikát, a Havas Boldogasszony Bazilikát, a Pantheont, voltunk a Szent Lépcsőnél, a Spanyol Lépcsőnél, a Trevi Kútnál. Április 26-án este a Szent István Rotondo templomban Erdő Péter bíboros vezette a koncelebrációs szentmisét, több magyarországi és határon túli főpásztor, magyar pap, szerzetes részvételével együtt lehettünk mi is ezen a szentmisén. A szenté avatás vigíliáján bemutatott szentmisén jelen volt Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Balog Zoltán, és több száz magyar zarándok, valamint a Rómában élő magyar hívek.

Erdő Péter bíboros a szentmisén mondott homíliája:

”Kedves Testvéreim a püspöki és papi szolgálatban! Hazánk politikai és társadalmi életének igen tisztelt Vezetői! Krisztusban kedves Testvérek!

1. Azért zarándokoltunk Rómába, hogy részt vegyünk II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatásán. Hálát adunk azokért a kegyelmekért, amelyekkel Isten az ő személyük által megajándékozta az Egyházat és az egész emberiséget.

2. Holnap az Isteni Irgalmasság vasárnapját ünnepeljük. II. János Pál pápa szentelte ezt a napot 2000-ben az isteni Irgalmasság titkának. Szinte a végrendelete volt ez az ünnep. Öt évvel később ennek a napnak az előestéjén lépett át a földi életből a Mennyei Atya házába.

3. Isten irgalmas szeretetében megalkotta a világmindenséget, létrehozta az emberiséget, beleállította az embert a földi élet gazdagságába. Nekünk is személy szerint életet adott. Gondolatainkban, megérzéseinkben át tudjuk fogni a teret és az időt. Képesek vagyunk személyes kapcsolatra egymással és magával Istennel. A mai evangéliumban azonban még ennél is többről hallottunk. A feltámadt Krisztus megjelenik az apostoloknak. Belép a zárt ajtón keresztül a szobába. Már nem állnak útjába a földi test korlátai. De őrzi testén a szenvedés nyomait. Megmutatja a tanítványoknak kezét és oldalát. Békét kíván az apostoloknak. Küldetést ad nekik, hogy folytassák művét az egész világon. És megadja hozzá a Szentlelket. Az Ő erejében hatalmat ad a bűnök megbocsátására. A Szentlélek és a bűnök bocsánata – ez az isteni Irgalmasság egnagyobb ajándéka!

 

Mert feltámadása után Jézus nemcsak a terem zárt ajtaján hatol keresztül, hanem belép a mi bezárt szívünkbe is. Féltek az apostolok, ezért zárkóztak be. Talán nem értették még, hogy mi a dolguk ezután. Féltek és félnek sokszor Krisztus tanítványai a történelem során. De a Szentlélek bátorságot ad és irányt mutat.

 

4. Ilyen bátorságot kapott az Egyház XXIII. János pápa idejében, aki – jelképesen szólva – maga tárta ki az ablakot a Szentlélek elevenítő világossága előtt. Maga fordult megértő és segítő szeretettel a világ felé. Emberi mérték szerint kockázatos vállalkozás volt a II. Vatikáni Zsinatösszehívása. A Szentlélek azonban megmutatta, hogy új, alkotó korszak kezdődik az egész Egyház számára. Ez érett be, ez hozott termést II. János Pál pápa szolgálata idején. „Ne féljetek” – kiáltotta megválasztása után az első pápai miséjén. „Tárjátok ki az ajtókat Krisztus előtt!”. Utazásaival megmutatta, hogy nincs olyan területe az életnek, nincs olyan zuga a világnak, ahová Krisztus ne akarna eljutni, ahol félni kellene tőle. Mert Krisztus szeretettel emel magához minden emberi értéket. Megnemesíti a népek kultúráját és legjobb törekvéseit. Békét, örömet és igazi fejlődést hoz az egész világnak.

5. De a Szentlélek megmutatja azt is, hogy mi a fontos Isten szemében. Nemcsak a nagy, történelmi feladatokra nyitja rá a szemünket, hanem az egyes emberek, a leggyengébbek, a kicsik, az elfelejtettek, a szenvedők sorsára is. XXIII. János pápát ezért nevezték jó pápának, mert mindenkihez közel állt, mindenkihez volt jó szava. II. János Pál pápa pedig elevenen él az emlékezetünkben, amint megöleli a szegényeket, a betegeket. Sőt szinte ma is látjuk őt, amint „betegen a többi beteg közt” megmutatja a világnak, hogy az Istent szerető lélek hogyan teszi sugárzóvá a szenvedő emberi testet is.

6. A szentek példaképek a keresztény ember számára. Miben követhetjük a szent pápák példáját? Követhetjük őket a kedvesség és a szeretet alázatában. Követhetjük őket abban is, hogy nem emberi szempontból tekintünk a világra, hanem Isten fényében szemléljük korunk, történelmünk eseményeit, Egyházunk és az emberiség útját. Ehhez azonban az imádság lelkülete szükséges. II. János Pál pápa utolsó éveinek szinte mindegyikére egy-egy alapvető témát választott. Az Eucharisztia éve, a rózsafüzér éve világszerte új lendületet adott az egyes emberek és a hívő közösségek imájának. Kifejezetten felszólított minket arra, hogy a kitett Oltáriszentség előtt, vagy legalábbis a tabernákulum előtt imádkozzuk a zsolozsmát. Hogy szemléljük az Eucharisztiában jelen lévő Krisztust, hogy keressük arcát és akaratát, vágyódjunk arra, hogy szóljon hozzánk.

7. A rózsafüzér imádkozását pedig a világosság rózsafüzérének kiadásával erősítette meg, hogy a Boldogságos Szűz Mária pártfogását kérve elmélkedjük át Krisztus életének titkait. A népi vallásosság és a búcsújárás az ő szemléletében és egész életében összetalálkozott a legmagasabb teológiával, és a legszélesebb értelemben vett emberséggel. Felejthetetlen az a tisztelet, amivel II. János Pál pápa a Fatimai Szűzanyát körülvette. Személy szerint az ő gondoskodó anyai szeretetének köszönte meg, hogy túlélte a gyilkos merényletet, és tovább szolgálhatta Krisztus és az Egyház ügyét. Személyes megrendültség jellemezte egész Mária-tiszteletét. Mi is az ő példáján felbátorodva ajánlottuk hazánkat és nemzetünket a Fatimai Szűzanya pártfogásába 2006-ban, abban az évben, amelyben hazánk lelki megújulásáért imádkoztunk. Figyelmesen kell járni a világban, ha kéréseinkkel a Szűzanyához zarándokoltunk. Észre kell vennünk, ha bennünk és körülöttünk változnak a dolgok. Fel kell ismernünk, ha imádságunk meghallgatásra talál.

8. Ma is élünk, ma is erősödünk tehát azokból a kegyelmi útmutatásokból, amelyeket II. János Pál pápától kaptunk. Ilyen szeretettel kapcsolódva Krisztushoz ő a zsinat örökségét is úgy tudta alkalmazni a gyakorlati életben, hogy abból erő, tisztulás és világosság fakadt az Egyház élete számára.

 

9. Tárjuk ki tehát szívünk ajtaját Krisztusnak! Legyen ő a középpontja családjainknak, közösségeinknek! Forduljunk hozzá imádsággal! Egész lényünkkel imádjuk őt! Sugározzuk őt tiszta egyszerűséggel az egész világ elé! Ha ezt a feladatot felismerjük és vállaljuk, akkor a történelem nehézségeinek súlya alatt sem zárkózunk be szorongva, hanem bátorsággal, örömmel és szeretettel lépünk a világ felé, mint Szent Péter apostol az első pünkösd napján. Krisztus feltámadt, Krisztus él! Ámen.” (2014. április 26, Róma, S. Stefano Rotondo; Jn 20,19-31)

/A szöveg a Vatikáni Rádió honlapjáról származik /

 

A szentté avatás napján, az Isteni Irgalmasság Vasárnapján kora reggel indultunk a Szent Péter térre, ahova az előrejelzések szerint nem jutottunk be. Hatalmas tömeg volt a mellékutcákon is, tolongva, időnként pánikhelyzetet megélve – a rosszul lett embereket hangos sípszóval lepedőben vitték ki a rendőrök, utat törve maguknak- vártuk a szentté avató szentmisét, a kivetítő felső részét látva. Egymillió ember előtt avatta szentté Ferenc pápa két elődjét, a II. vatikáni zsinat elindítóját, XXIII. Jánost és a hazánkban is méltán népszerű II. János Pált. 

Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa háromszori kérését követően Ferenc pápa mindkét volt egyházfőt a szentek sorába emelte. „Beatos Ioannem XXIII et Ioannem Paulum II Sancots esse decernimus et definimus, ac Sanctorum Catalogo adscribimus” – hangzott fel a történelmi latin mondat. Ferenc pápa az egyház megújítóiként méltatta II. János Pált és XXIII. Jánost. Mint mondta, pápaságukkal a Szentlélek működött az egyházban: „XXIII. János és II. János Pál együttműködtek a Szentlélekkel, hogy helyreállítsák és naprakésszé tegyék az egyházat” Hozzátette, mindketten példát mutattak amiatt is, mert a szegények felé fordultak, s nem tekintélyelvű egyházat akartak.Kitért a hitetlen Tamásról szóló evangéliumra, megjegyezvén, Tamás meg akart győződni, Krisztus áll-e előtte. Ezzel kapcsolatban úgy vélte, nekünk sem kell szégyellnünk, ha meggyőződésre törekszünk, hiszen emberek vagyunk: „tanítsanak minket arra, hogy ne botránkozzunk meg Krisztus sebhelyein” – prédikálta Ferenc pápa, aki XXIII. Jánost a zentlélek odaadó követőjének, II. János Pált a család pápájának nevezte.Előzőleg a Pápai Ház prefektusa, XVI. Benedek személyi titkára, Georg Gänswein fogadta a Szent Péter téren a külföldi küldöttségeket, uralkodókat, elnököket, kormányfőket. A világ 93 országából érkeztek delegációk.Jelen volt többek között János Károly spanyol, II. Albert belga király, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Magyarországot 

Áder János köztársasági elnök képviselte.Összesen 150 bíboros és 1500 püspök és mintegy 6000 pap is részt vett a szentté avató szent misén, s az oltár bal oldalán foglalt helyet a napokban 87. születésnapját ünnepelt XVI. Benedek emeritus pápa, akit külön köszöntöttek a jelenlévő főpapok. Sokan tapsolni kezdtek, amikor Ferenc pápa is odament elődjéhez. A téren több tízezer lengyel zarándok is megjelent, akik II. János Pált ábrázoló képeket tartottak kezükben. Az 1978-2005 között az egyház élén álló egyházfőt szülőhazájában eddig is szentként tisztelték.

A szentté avatást követően XXIII. János és II. János Pál relikviáit az oltár mellé helyezték. János Pápa egy csontdarabját unokaöccse, a Roncalli család egyik tagja, Sotto il Monte polgármestere tartotta kezében. II. János Pál vérének néhány cseppjét pedig az a Costa Rica-i Floriberth Mora Díaz vitte, akinek megmagyarázhatatlan gyógyulását fogadták el a Pápa második csodájának, lehetővé téve ezzel szentté avatását.II. János Pál relikviatartója ugyanaz volt, mint a 2011-es boldoggá avatásán, és XXIII. 

Jánosnak ugyanilyen ereklyetartót készítettek. A szentekhez intézett imákban már a két pápa nevét is belefoglalják. A szertartás után a Szent Péter téren levő hívők a két pápának a Szent Péter-bazilika altemplomában elhelyezett sírjához járulhattak.Mi, a zarándokok nagyobb része, akik nem jutottunk be a Szent Péter térre, és a szentmise alatt csak részben láttuk a kivetítőt, a pápai áldást kisszékeinkre állva áhítattal fogadtuk! Tanúságtételem az, hogy a szentté avató Négy Pápás gigamise után mindannyian mennyei boldogságot éreztünk, mindenkinek széles mosoly ült az arcán! Nem sokat láttunk, nem áldozhattunk, mégis leírhatatlan boldogságban lebegtünk a szent mise után! Ez volt részünkre az első ajándék Szent II. János Páltól, akit védőszentünkként tisztelhetünk!

Most voltam először Rómában, elmondhatom, hogy Rómában az olasz lakosok rendkívüli vendégszeretettel tüntettek ki Minket, zarándokokat a metrón, a vendéglőkben, az utcákon, a szállásokon, mindenütt!

A zarándoklat fáradságos volt, de annál értékesebb egy zarándoklat minél inkább fizikai teher.

Köszönöm Istenem! Kovács Bálintné Joli

Szent István Király Plébánia Makó Belváros, 6900 Makó Szent István tér 22.