Egyházközségünkben jelenleg 5 rózsafüzér koszorú van, 20-20 fővel, akik kötelezték magukat arra, hogy minden nap elimádkozzák az adott hónapban kapott titokkal az egy tized rózsafüzért egy Miatyánkkal. Így a koszorúhoz tartozó 20 fő által mind a négy rózsafüzér elimádkozásra kerül. Minden hónap első vasárnapján a 9 órás szentmise végén az oltárkerüléssel is kifejezzük összetartozásunkat, másokat is buzdítva.
A szentmise után kerül sor a titokcserére. Az Élő Rózsafüzér Társulatnak sok lelki haszna van. A legnagyobb talán az, hogy a társulati tagok, akiknek mindegyike naponta elimádkozza az adott hónapban neki juttatott tizedet, részesül az egész 20 tized elimádkozásának kegyelmeiben. A buzgó lelkek imája összeáll egy egységgé, egy családdá. Összenőnek lelki csokorrá, eggyé válik imájuk... Az biztos, hogy a Szűzanya nagyon megáldja azokat, akik egy-egy csoportnak buzgó tagjai. Szinte észre sem veszik, hogy megváltozik egyéni és családi életük. Sok egyházközségben ők tartják életben a hitéletet. A település hitélete újra serken.
Néhány gondolat a Rózsafüzér Társulatról A rózsafüzér az ismétlődő imádság legkedveltebb formája, melynek végzésével bárki megteheti, amit az Úr Krisztus mondott: "szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni" (Lk 18,1; vö. 21,36). A rózsafüzérben a Miatyánk közbeiktatásával 20-szor 10 Üdvözlégyet imádkozunk, s a tizedekhez hozzákapcsoljuk megváltónk Jézus Krisztus földi életének misztériumát. A 4 x 5 tizedes rózsafüzér sorrendje: örvendetes, világosság, fájdalmas és dicsőséges rózsafüzér.A rózsafüzér ősi formáját a szerzetesek és remeték már az első időktől kezdve használták, de elterjesztéséért különösen a ciszterciek és a domonkosok tettek sokat Mária tiszteletük által. Elnevezése egy 15. századi legendából származik, mely szerint egy Máriát igen tisztelő léleknek az volt a szokása, hogy rózsából koszorút kötött és ezzel díszítette a Szűzanya szobrát. Egy napon látomásában azt a figyelmeztetést kapta, hogy van más "rózsakoszorú" is, amelynek jobban örül a Szűzanya: 50 Üdvözlégy elmondása, mert az imádság rózsává lesz az Istenanya kezében, aki ezekből a legszebb rózsakoszorút fonja magának. Innen a rózsafüzér elnevezés. Mi magyarok a rózsafüzért legtöbbször szentolvasónak mondjuk, mely az Üdvözlégyek számlálására "olvasására" utal. Legszebben példázza ezt:
Olyan, akár egy szent bilincs; csodálkozva nézem,
Ima közben épp úgy feszül, mint bilincs a kézen.
Nagyanyám is így viselte kezén az olvasót
Bilincsbe vert kézzel ő is az Isten rabja volt.
Rózsafüzért viselt mindig, s hogy elment egy napon,
Rózsafüzér feszült kezén, a bús ravatalon...
Rózsafüzérrel anyám is szent kép elé hajolt;
Bilincsbe vert kézzel ő is az Isten rabja volt.
Engem is így tanított, s kezembe rózsafüzért adott,
Legyünk egész családunkkal szelíd Isten rabok!
Nagyanyám már tudja, hogy kik az igaz szabadok,
Hisz azért szabad ő a mennyben, mert Isten rabja volt.
Várkonyi István: Rózsafüzér