Mindszenty József Makón

Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímásának látogatása Makón – 1948. május 22-23.

Előkészületek:

A magyar püspöki kar az elmúlt év Nagyboldogasszonytól ez év Nagyboldogasszonyig terjedő évet [1948] Boldogasszony évének nyilvánította. Minden egyházmegye rendezett Mária-napokat. A csanád megyei Mária-napok május 22-én nagy tömegek részvételével kezdődtek meg Makón. A Mária-napokon részt vesz Mindszenty József bíboros, érsek — prímás; Czapik Gyula egri, Hamvas Endre dr. csanádi megyéspüspök.

A makói Mária-napok ötlete 1947. augusztus 17-én Hamvas Endre csanádi püspök fejében fogant meg. Május 22-én szombaton estére tervezték az egyházi énekkarok találkozóját a templomban. Vasárnap, május 23-án délután pedig „Hódolat a Boldogasszony előtt" címmel a Szent István térre hangversenyt, ahová meghívták Bárdos Lajos zeneszerzőt is.

1948 február 7-én, szombaton délután 4 órára a Makó-belvárosi plébániára hívta össze Csepregi prelátus a Mária-nap előkészítésére hivatott bizottság első ülését. A testületnek 12 tagja volt, elnök: Csepregi Imre pápai prelátus, esperes plébános; tagok: Bogsán Károly egyházközségi főgondnok, Brutyó János kereskedő, Gyevi Varga Lajos malomtulajdonos, Halmai Ede temetőgondnok-pénztáros, Héber János karnagy-kántor, Kubinyi Zoltán a belvárosi katolikus általános iskola igazgatója, Neiszer Péter az újvárosi katolikus általános iskola igazgatója, Szabó Imre városi főmérnök, dr. Tóth Aladár kórházi főorvos, dr. Szilas József gimnáziumi hittanár, Csala Ferenc építőmester.

Április 9-én Szegeden megállapodnak a Marosmenti Mária-napok hivatalos programjáról. A döntés értelmében a tábori misét a Szent István téren tartják meg, a bíboros a szentmise alatt prédikál. A körmenet a misét követően lesz. A körmenet útvonala a következő: Apaffy u. — Kálvária u. — József Attila u. — Széchenyi tér — Szegedi u. — Árpád u.

Mindszenty József hercegprímás a makói esperesnek írott levelében közli, hogy május 22-én érkezik a Mária-napra Makóra és a plébánián felajánlott vendégszeretetet fogja igénybe venni.

A makói római katolikus egyházközség május 5-én kért engedélyt a polgármestertől a tábori oltár felépítésére. „A szentmise és az énekbemutató szabadban, iskolánk előtt felállítandó oltáron lesz, ennek építéséhez, a mérnöki hivatalban bemutatott terv szerinti kivitelben, 12 méter hosszúsággal és 8 méter szélességgel.

A bíboros érkezése:

Május 22-én, szombaton a koradélutáni órákban sorra érkeztek a zarándokok Makóra. „Biciklihegyek és szekértáborok jelezték, hogy messziről jöttek a hívek. Battonya, Szeged egyházközségei kereszttel jöttek gyalog, sok százan. Az ifjúság, falusi és tanyai legények éppúgy mint szegedi piarista diákok, ellepték kora hajnalban az országutat és sietve jöttek.”

Csepregi fél 5-kor indult el a Szent István térről — ahol akkor kezdtek gyülekezni az emberek — a város határába, hogy ott az egyházközség nevében fogadja a bíborost.

Mindszenty bíborost a város határában kerékpáros és lovasmenet várja majd, s kíséri a városba.

Makó város határában Csepregi prelátus mondott üdvözlő beszédet, amelyben a makói esperes-plébános kiemelte a makóiak szorgalmát, földszeretetét, s lakóhelyükhöz való ragaszkodását. Utána egy kisleány virágcsokrot adott át a hercegprímásnak, aki röviden szólt a megjelentekhez. Mindszenty nyitott autója előtt 600 kerékpáros és 85 tagú lovasbandérium haladt. Az újvárosi templomnál „a hatalmas tömeg leszállásra késztette a bíborost”. Ezt követően a menet a közönség sorfala között a Kossuth utca — Szegedi utca — Árpád utca útvonalon jutott el a Szent István térre, ahol addigra „már 45.000 ember sorakozott fel és éljenzéssel üdvözölték Magyarország hercegprímását”. Mindszenty József — 6 óra körül — harangok zúgása közepette vonult fel az emelvényre. Hamvas Endre csanádi püspök külön szeretettel köszöntötte Mindszentyt azért a „fáradhatatlan nagy munkáért, amellyel a hitet és a hazaszeretetet erősíti”.

Ezután a bíboros a templomba vonult, ahol elvégezték a májusi ájtatosságot.

Kilenc órától a belvárosi templomban került sor az egyházi énekkarok találkozójára. „A hangversenyre a templomba hercegprímás úr már nem ment el.

Május 23-án, hat órától kezdve voltak szentmisék bent a templomban és kint, a szabadtéri oltárnál. 7 órától — hivatalosan az elektromos fővonal javítása miatt — szünetelt Makón az áramszolgáltatás, ezért a megafonok működtetését áramfejlesztő agregátorok bevonásával oldották meg a szervezők. 8 órakor misézett a tábori oltárnál Fabian Flynn, az Egyesült Államok katolikus segélyszervezetének magyarországi delegátusa. 9 órakor kezdődött a szabadtéri oltárnál a szentmise, melyet Mindszenty József bíboros mondott.

A szentmise után körmenetre sorakoztak fel a hívek. A körmeneten, amelyen 390 pap és 150-160 apáca vett részt a hívek egy része az Oltáriszentség előtt, másik része utána vonult 10-es sorokban. A menet élén 3 cserkész és a 8 tagú egyházközségi fiú-csoport ment a nagykereszttel, majd következett az egyházközségi lánycsoport, kiket a vidéki hívek egy része követett — gyermekek és felnőttek külön. Utánuk jöttek a makói iskolák növendékei, az egyházközségi képviselőtestület tagjai és a Szegedről érkezett énekesek. Őket követte a papság, az Oltáriszentség előtt haladva. A körmeneti sátor alatt Hamvas Endre csanádi püspök vitte az Oltáriszentséget, majd Mindszenty bíboros és Czapik Gyula egri érsek következtek főpapi díszben. Mindszenty bíboros és Czapik Gyula egri érsek következtek főpapi díszben. A szerzetesnővérek és a szervita atyák a főpapság után vonultak. Végül a vidéki egyházközségek híveinek másik csoportja haladt, szintén egyházközségenként — a lelkipásztorral az élen. A körmenet alatt a hívőtömeg az „Áldunk Téged", a „Máriát dicsérni", az „Egek ékessége, földnek dicsősége", az „Imádlak nagy Istenség", az „Angyalok királynéja", az „Üdvözlégy Oltáriszentség"kezdetű egyházi énekeket és a „Boldogasszony Anyánk"-at énekelték. A három kilométeres útvonalon (Apaffy u. — Kálvária u. — József Attila u. — Széchenyi tér — Szegedi u. — Árpád u.) a házakon zászlók — kivéve a városházát — az ablakokban gyertyák, virágok, szobrok, magyar és pápai zászlócskák. A körmenet fél 1-kor ért véget.

Az ebéd után — melyet a hercegprímás a papokkal együtt költött el — két óra körül a plébánia nagykapujában Mindszenty találkozott a Mária-napra bejött pitvarosi hívekkel. A bíboros úgy döntött, személyesen látogatja meg az áttelepített pitvarosi híveket. Mindszenty 5 óra körül érkezett vissza Pitvarosról Makóra. Ekkor már nem sokat időzött Makón, hanem indult haza, Esztergomba.

A Marosmenti Mária-napokat délután 4 órakor zárta le a Szent István téren tartott gyűlés („Hódolat a Boldogasszony előtt.") A 28 község leányifjúságából álló egyházmegyei leánycsoport három Mária éneket adott elő, majd Bárdos Lajos erre az alkalomra komponált „Boldogasszony-kánon" című művét mutatták be a szegedi és makói katolikus iskolák kórusai a szerző vezényletével. Az ünnepségen Czapik érsek, mint az egyházmegye szülötte szólt a hívekhez. Zárszavában Hamvas püspök köszönetet mondott a hívek buzgóságáért és ígéretet tett, hogy a Marosmenti Mária-napok élményével indul el Rómába, és ott XII. Pius pápa előtt majd beszámol a magyar katolikusok hithűségéről. Végül a gyűlés résztvevői elhatározták, tiltakozó táviratot küldenek Ortutay Gyula kultuszminiszternek. A táviratban a gyűlés résztvevői hitet tettek az egyházi iskolák mellett.

Ellentmondásos adatok maradtak fenn a makói Mária-napok résztvevőinek számáról. Az előbb idézett távirat „több mint 30 ezer hívőről" szól. A Magyar Kurír 85 ezer embert említ. Az Új Ember így írt: „Pesszimisták szerint 70, mások szerint 80 ezer ember jött össze." A Szív újság tudósítója 50 ezer hívőről beszél. „Makón 85.000-en […] gyűlnek össze a Nagyasszony tiszteletére." — jegyzi fel emlékirataiban Mindszenty József." Kukucska János megyei propagandista első jelentésében ez áll: „A gyűlést [a Mindszenty által mondott szentmise — 15-17 ezer ember hallgatta végig… A felvonuláson 12 ezer ember vett részt." A második Kukucska jelentésben eredetileg „15 ezer" szerepelt, de azt valaki átjavította 11.136-ra.

A Marosmenti Mária-napok olyan légkörben zajlottak, amikor az egyházi iskolákat létükben fenyegette a totalitásra törő államhatalom. A makói Boldog-asszony-ünnep után néhány héttel a június 16-án elfogadott 1948. évi XXXIII. törvény értelmében a Makó-belvárosi egyházközség iskolája is államosításra került.

Mindszenty József 1948. november 18-i, a nemzethez intézett szózatában kitért a hatalom részéről a Mária-napokat ért bírálatokra is. „Hetek óta azonos határozatokat hoznak ellenem Csonka Magyarország helységeiben — kezdte beszédét a hercegprímás. Elítélik az 1947-48-as években az ország gócpontjain rendezett Mária-napokon általam szított ellenforradalmat és népellenséget […] A Boldogasszony éve keretében megrendezett Mária-napok célja a hagyományos Mária-tisztelet elmélyítése és a vallásos öntudat erősítése. Soha olyan kérdés, amely merőben politikai, szóba nem került a Mária-napokon. Ellenben hirdettük ott a Mária-erények és Mária-tisztelet mellett a Tízparancsolatot, az emberi méltóságot, a szeretetet, az igazságot. A kitűzött célt a Mária-napok elérték.” — értékelte a bíboros a Boldogasszony-év történéseit.

Medgyesi Konstantin: Mindszenty Bíboros Makón

A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei 36. 2003. Szerkesztette: Tóth Ferenc

Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts minden türelemmel és tudománnyal.