Új kezdet - Zoltán atya adventi üzenete

Mit is jelent az advent? "Várakozás" - vágják rá sokan, de nem biztos, hogy tudják, mire, kire, mi okból, s mi célból. A manapság egyre divatosabbá, csillogóbbá váló készületi időszak lényegével bizony az átlagemberek többsége, de még a keresztények egy része sincs tisztában. Az advent ugyanis végső soron nem más, mint új kezdet, a megújulás és megnyílás lehetősége, melynek fontos eszköze, de csupán eszköze a várakozás. De mit is jelent ez az új kezdet?

 

Számunkra, keresztények számára e kérdés megválaszolásához Mária személye jelenti a kulcsot, akinek alakja egész adventünket áthatja, hiszen nála jobban senki sem tudja, mit jelent a Jézus-várás, mit fejez ki az új kezdet: nyitottá válni és igent mondani Isten aktuális akaratára, kilenc hónapon át hordozni, majd a világra hozni a Megváltót, aki születésével, majd életével, halálával és feltámadásával megújítja életünket. Mária nem lett volna képes igent mondani, vagyis ártatlan nyíltsággal, teljes bizalommal állni Isten rendelkezésére, ha bármilyen módon is érintette volna az eredeti bűn és annak következményei. Ezért a II. Vatikáni Zsinat ezt tanítja róla: „Isten üdvözítő akaratát bűntől nem késleltetett, teljes szívvel ölelte át” (LG 56). 

Mária igenje tehát feltétel nélküli, korlátlan, de a kimondásáig vezető út nem nyílegyenes. Kétség, bizonytalanság, sőt félelem övezi szívét, mely némileg bizonyára megnehezítette, hogy az emberiség és az ő életébe is elérkezzen ez az új kezdet. Nem véletlen, hogy Isten az angyal által így bátorítja: „Ne félj, Mária, kegyelmet találtál Istennél!”. Az új kezdet tehát Mária életében és a mi életünkben is szorosan összefügg azzal, hogy mit kell a hátunk mögött hagyni (bűneink, rossz szokásaink, félelmeink, aggodalmaink, sebeink) annak érdekében, hogy Isten beléphessen szívünk kapuján, s lassanként átalakítson minket. Ezért fontos - többek között - az őszinte, személyes, valóban új kezdetet hozó adventi szentgyónás.

Plébániai életünk is új kezdethez érkezett: megválasztottuk az új képviselőtestületet, s a következő évre új mottóval készülünk - "meghallani, megszólítani, meghívni" -, melynek nyomán  bátorítok mindenkit, hogy Máriához hasonlóan legyünk figyelmesebbek Isten Szava, a Szentírás üzenete iránt, odaadóbban forduljunk embertársaink felé, ajándékozzuk meg őket személyes figyelmünkkel, törődésünkkel. Kinga nővér, a tanár kollégák, s önkénteseink segítségével tesszük ezt a szülők, a kórházban fekvő betegek vagy épp Makó egyik lakásotthonában élő fiatalok felé, de szeretnénk folytatni és az egyház életébe való meghívás és bekapcsolódás felé bővíteni ezt a 

Az advent – még ha egy apró lépés által is - jelentsen új kezdetet valamennyiünk életében!

Zoltán atya


De hiszen mindazok, akik buzgón akarnak élni Krisztus Jézusban, üldözést fognak szenvedni!