„Irgalmad jobb, mint az élet. Íme, szétszóródás volt az életem. A Te jobbod mégis fölkarolt. Fölkarolt Uramban, az Emberfiában. Ő közvetítő közötted és közöttünk.
Közvetítő egyetlen Magad és közöttünk – oly sokan vagyunk - ezernyi ügyben, ezerféleképpen. Fölkarolt, hogy átöleljen Benne. Őbenne én is átölelt vagyok. Hogy a régi napokból magamat összeszedjem, kövessem az Egyet és elfelejtsem, ami mögöttem van. Hogy immár szét ne szóródjak, hanem ami előttem van, annak feszüljek neki és nem a tovaillanó jövendőnek. Hogy ne szétszóródásban, hanem jószándékban törekedjem a felülről való hivatás pálmájára. Hadd halljam ott dicséreted szavát és szemléljem majd gyönyörűségedet.” (Szent Ágoston)