BÖJT-IDŐZŐ 42.

Elmulasztjuk felismerni az értéket, birtokolni akarunk, és kihasználni azt, amit nem ajándékként becsülünk. A bűn mindig a birtoklási vágyban, a más emberek és a teremtés rovására hajszolt meggazdagodásban gyökerezik. A bűn abban rejlik, hogy kihasználjuk, amit nem volna szabad, és gazdagságot (hatalmat vagy kielégülést) szerzünk onnan, ahonnan nem volna szabad. A bűn a szeretet által megkövetelt korlátok elutasítása.
(…)


Egy „leállás” mindig jó alkalom arra, hogy rostáljunk, áttekintsük a múltat, és hálával emlékezzünk vissza, kik vagyunk, mit kaptunk és hol tévelyedtünk el. Azon pillanatai ezek az életnek, amikor talán megérett az idő a változásra és a megtérésre. Valamennyien átéltünk már valamiféle leállást, vagy ha még nem, egy napon majd bekövetkezik: egy betegség, egy házasság vagy egy vállalkozás kudarca, valamilyen nagy csalódás vagy árulás. Akárcsak a Covid-karantén, ezek az események is feszültséget idéznek elő, válságot teremtenek, amely felfedi, mit rejt a szívünk.


(Ferenc pápa: Álmodjunk együtt – út egy jobb jövő felé)

Az Úr azonban hűséges: ő megerősít titeket és megóv a gonosztól.