A Lélek nélkül lehetetlen Isten igéjén elmélkedni, minthogy az Atya ismerője a Fiú és az Isten Fiának megismerése csakis a Lélek által lehetséges. A Szentlélek az Atya Lelke, aki megtisztítja az embert és felemeli Isten életébe.
A hitet úgy őrizzük meg, ahogyan az egyháztól kaptuk, Isten Lelkének segítségével; mint egy értékes illatos olajat, amelyet egy igen drága edényben őriznek, amely állandóan friss marad és felfrissíti az edényt is, amely őt őrzi (vagyis az egyházat). Benne, az egyházban kapjuk a Krisztussal való közösséget, azaz a Szentlelket, a romolhatatlanság előlegét, a hit megerősítését, az Istenhez vezető lépcsőt. A Szentírás szerint az egyházhoz tartoznak az apostolok, a próféták, a tanítók és a Lélek tevékenységének minden más gyümölcse, és nincs olyan része, amely ne térne vissza az egyházhoz. Így hát, ahol az egyház van, ott van az Isten Lelke is, és ahol az Isten Lelke van, ott van az egyház és minden kegyelem.”
(Szent Iréneusz)
Krisztus szeretetének Lehelete,
tőled van a szívünkben élő bizalom.
Mindenkit megajándékozol vele.
Aki pedig ezzel a bizalommal megajándékoz téged,
abban forrást fakasztasz,
melyből felszökken a nem is várt,
az evangéliumi frissesség.
Imádságunk nemegyszer oly gyámoltalan!
Sóhajtozás csupán, dadogó beszéd.
Te azonban megértesz minden emberi nyelvet,
és Lelkedet leheled törékenységünkbe, esendőségünkbe.
Megadod nekünk, hogy a kezdetet-véget nem ismerő
benső életben testestül-lelkestül megpihenjünk nálad.
(Roger testvér)
