Szent Anna temetőkápolna

Szent Anna temetőkápolna

A római katolikus temető kápolnát 1829-ben Viblitzhauser János makói serfőző mester építtette felesége, Hánsl Anna sírhalma fölé. A kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A szentélyben egy-egy dór oszlop áll, miként az átépítés előtti püspöki (szervita) kápolnában (ma: Csanád vezér tér 14.). Ennek az építészeti elemnek az alkalmazása alapján Giba Antal tervezését feltételezhetjük.

A város római katolikus népessége az újjátelepülés után, 1700-tól 1776-ig a mai Szent István téren, 1776-tól 1817-ig a mai Petőfi parkban és környékén, 1817-től a Kálvária utcai temetőben temetkezett. Ez utóbbit a Sovány szőlőkben néhány évvel a Kálvária utca kiosztása után jelölték ki, ezért már csak keskeny bejárat kisajátítására nyílt lehetőség.

A temető rendjében eredetileg a város társadalomszerkezete érvényesült. Az út tengelyében épült föl a kápolna. A nemesek (Lonovics, Eckhardt, Meskó, Nyéky, Tarnay, Kristóffy, Posonyi család) az út jobb oldalán kriptákat építettek; a középrendűek: jómódú polgárok, nagygazdák, értelmiségiek jobbára keretezett sírokba temetkeztek; külön övezetet alkottak a pénzen váltott paraszti temetkezési helyek; ezeken kívül húzódtak az ingyenes sírhelyek.

A kápolnát a bajor eredetű Wiblitzhauser János serfőző mester, Vasváry Ödön (1888–1977) dédapja építtette 1829-ben. Az örökhagyomány levél szerint: „a múlt 1828-ik esztendő december 27-ik napján Istenben boldogult hites társam, Hänsl Anna sírhalma felett a makói római catolicusok temetőjében tulajdon költségemen egy kápolnát Szent Anna asszony tiszteletére építettem és minden hozzá tartozó eszközökkel felékesítettem”. A kápolnát 1829. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján szentelték föl. Fönntartására az örökhagyó 200 forintot adott.

A kápolna kriptájába az építtető feleségén kívül több makói plébánost is temettek.

Örüljetek az örvendezőkkel, és sírjatok a sírókkal!