Szeged felől a városba érkezőt a Szent István plébániatemplom impozáns látványa fogadja, hiszen az 56 méter magas templom méltóságteljesen emelkedik a katolikus városrész fölé.
Makó középkori temploma átvészelte ugyan a török hódoltság pusztításait, de a Maros ostromló árja ellen már nem lehetett megvédeni, ezért a hódoltság után már nem használhatták. Az újjátelepülés után, 1712-ben a mai Szent István téren paticsfalú, vesszőből font, kívül-belül tapasztott templom épült. Az elbontott régi templom köveiből 1718-ban megépítették azt a római katolikus templomot, amely 1772-ig szolgált Isten házaként. Pontos helyét nem ismerjük, de következtetni tudunk rá, ugyanis a köztéri Mária-szobrokat mindig a templomok bejárata előtt állították föl. A makói Mária-szobor a mai parókia előtti tér nyugati részében állt, ezért az 1772-ben lebontott templom a Mária-szobor és a mai parókia közötti téren állhatott. Ez a templom a 18. század közepére elavult, a gyorsan növekvő számú hívők befogadására nem volt elegendő, ezért már az 1760-as évek elejétől napirendre került bővítése vagy újraépítése.
Engl Antal püspök új templom építése mellett döntött, de nagylelkű mecénásként anyagiakban is önzetlenül támogatta a szent ügyet.
A templom tervezőjét nem ismerjük. A terveket minden bizonnyal a püspökség bocsátotta a makóiak rendelkezésére. Az építészeti megoldások hasonlósága alapján föltételezhetjük, hogy a makói és az 1768–73-ban épült csanádpalotai templomot ugyanaz a kéz tervezte. Mivel az építés megkezdésekor nem állt az építtető rendelkezésére a szükséges összeg, a munkálatokat szakaszosan végezték. Az építés mozgatója és lebonyolítója Gerlitze János főbíró és templomgazda volt.
A fönnmaradt kevés bizonylatból kitűnik, hogy a gerendákat, deszkákat, léceket, zsindelyt Erdélyből szerezték be. A falazáshoz 1 326 000 téglát használtak föl. Az építés hét évig húzódott, csak olyan ütemben voltak képesek a kivitelezést folytatni, ahogyan a pénzügyi lehetőségek engedték.
A továbbiakban a templomot rendszeresen gondozták és renoválták. 1790-ben a torony zsindelyezését tetszetős bádogfedéssel cserélték ki. Róka József apátplébános különösen sokat tett a templom modernizálásáért. 1816-ban Walter Tamás temesvári orgonaépítővel tizennyolc változatú, 8700 forint értékű orgonát készíttetett. Elhelyezéséhez a kórus kicsinynek bizonyult. Bővítésekor a templomtérben két oszlopot helyeztek el, és az oldalkórusnál boltívet alkalmaztak. A torony 1832-ben kapta mai formáját. 1854-ben Csajághy Sándor (1788–1862) megyés püspök új főoltárképet festetett. A templom tetőzetét szintén 1854-ben, a toronysisakét 1857-ben újították meg. 1895-ben a belső restaurálásra 3657 forintot költöttek.
1903-ban kétmanuálos, tizennyolc regiszteres pneumatikus kúpládás rendszerű orgonát rendeltek a pécsi Angster orgonagyárból. Csepregi Imre pápai prelátus a templomkerítés bástyáit Giba Antal 1824. évi térkép alapján Szabó Imre városi főmérnök tervei szerint az 1930-as években rekonstruáltatta, a Havi Boldogasszony kép elhelyezésére pedig oldalkápolnát emeltetett.
A Maros-menti Mária Napok alkalmából, 1948-ban a templomot kívül-belül újrafestették. 1972-ben, fönnállásának 200. évfordulójára Nagy Imre szegedi grafikus tervei alapján, az Országos Műemléki Felügyelőség 200 000 forintos támogatásával, Koczkás Imre makói kőműves elvégezte a templom fölújítását. Homlokzatát nemes vakolattal látták el. 1982–84-ben Katona Pál esperes buzgalmából alapos belső fölújítást és átalakítást végeztek. Bugár Mészáros Károlynak, az Országos Műemléki Felügyelőség szakreferens mérnökének tervei alapján új liturgikus teret alakítottak ki. A szembemiséző oltár tartóoszlopa két kezet mintázó márványtömb, amely az oltárlapot mintegy tálcát tartja. A templom festési tervét szintén Bugár Mészáros Károly készítette. Az 1968-ban lebontott Szent János téri kápolna Nepomuki Szent János szobrának a kórus alatt alakítottak ki zárt részt.
A szabadon álló, egytornyú, barokk stílusban épült templom külseje egyszerű. A homlokzat egységes architektúráját megbontotta az 1833. évi toronysisak-átépítés. Az eredeti gúla alakú, zsindellyel födött, falusias hatású sisakot 1790-ben szerencsésen, a templom stílusához igazodva barokk bádogborítású sisakkal cserélték ki. A reformkori fölújításkor a Királyi Országos Építési Főigazgatóság helyesen ismerte föl, hogy ilyen nagyságú és tömeghatású templomtesthez aránytalanul kicsi a torony, ezért egy hasábformátumú építménnyel megemelték, erre került az egyszerű vonalvezetésű bádogsisak. Sajnos azonban, ezzel a változtatással megbomlott a templom stílusegysége, a bővítmény a kor ízlése szerint klasszicizáló modorban készült.
A templom főhomlokzata igen tagolt. Az ajtó fölött Engl Antal püspök rokokó címere található. A sima oldalhomlokzatot csak az íves ablakok és az egyszerű falsávok törik meg. A templomkerítés a 19. század első felében épült, hiszen a kapuk klasszicista stílusúak.
A külső homlokzat egyszerűségét kárpótolja a templombelső gazdag tagoltsága, arányos szerkezetű fölépítése. Föltűnő a szentély szokatlan hosszúsága.
A Szent István király tiszteletére fölszentelt templom eredeti főoltár képe nem ismeretes. A jelenlegit Beneventura Emler (1831–1862) bécsi történeti festő készítette 1854.-ben Rafaello modorában. Témája: Szent István a koronát fölajánlja Máriának. A napba öltözött Máriát a magyarok Nagyasszonyaként ábrázolja, ahogyan Mátyás király óta 1946-ig a magyar pénzeken – még a kálvinista Bethlen Gábor aranyain is – látható. Az érett kompozíciójú, gondosan megfestett kép önmagában is impozáns munka, de azzal, hogy az oltárkép mellett jobb oldalon bárddal és királyi jogarral Szent László, balról a lábakhoz helyezett koronával Szent Imre herceg fehér márványszobra áll, az oltáregyüttes a magyar nemzeti királyság eszméjének hordozója. A három Árpád-kori szent együttes ábrázolása a reformkorban a nemzeti függetlenség gondolatának kifejezőjévé vált. Azzal, hogy az oltárkép a Bach-korszakban keletkezett, híven jellemzi Csajághy Sándor csanádi püspöknek, a kép megrendelőjének töretlen kiállását a nemzeti eszme mellett. Ezt a hazafias hitvallást erősíti az oltárképen a korona díszasztalkájára helyezett magyar címer megjelenítése. Mindez az önkényuralom idején bátor és hazafias megnyilatkozásnak számított. A főoltár építészeti tagoló elemén balról vándorbottal a kezében Szent Rafael arkangyalt ábrázolja, amint harsonával hirdeti az utolsó ítélet közeledtét; jobbról az ítélet angyala, Szent Mihály arkangyal látható, kezében mérleggel és lángpallossal.
A márvány oltárszekrényt Fischer János és Fiai szegedi kőipartelepe tervezte és kivitelezte 1939-ben. A tabernákulum ajtaját a Szeged-Csanádi Vasút Részvénytársaság makói műhelyében munkahelyi elfoglaltságuk után a munkások fölajánlásból készítették. A szentségházat Takács Rozália emeltette, amint ezt az oltár mögött meg is örökítették:
A szószék hangvetőjén a lángoló szív a legfőbb erényt, a szent szeretet királyi erényét jelképezi. Az aranyozott puttók attribútumuk szerint különböző erényeket szimbolizálnak. Az egyik kezében tükröt tart, ez az igazságot jelenti. (A többi amorett attribútuma már hiányzik.) A szószék kosarának három oldalán aranyozott kartusokban Krisztus példabeszédeinek reliefjei láthatók. A bal oldali a csodálatos halfogást mintázta meg, a jobb oldali ennek lelki átvitt értelmét, az emberi szívek halászását. A középső relief a magvető példabeszédét örökítette meg, ami a szószéki igehirdetésre utal: jó talajba hulljon a mag a hallgatóság szívében. A szószék játékossága, változatos díszítése, az aranyozott kartusok mozgalmassága, az amorettek játszi kedvessége már túlmutat a barokk stílusjegyen, tetszetős rokokó megjelenést ad a szónoki pulpitusnak.
A Szent József és Szent Anna mellékoltár viszont késő barokk stílusú. Mivel megjelenésében a szószék nem harmonizál a mellékoltárokkal, fölmerült, hogy a mellékoltárok korábban keletkeztek, és netán a régi templom berendezéséből valók. A festékrétegek föltárása egyértelművé tette, hogy mind a szószék, mind a mellékoltárok az új templom első berendezései voltak: mindhárom alapszíne márványozott vörös volt. A stílusbeli különbség abból adódik, hogy nem azonos személyek készítették őket.
A Szent József mellékoltár képe jó karakterű alföldi barokk festmény. Szent Józsefet a kis Jézussal ábrázolja, széken ülve kis angyalka tartja kezében Szent József attribútumát: Áron kivirágzott vesszejét. Az ovális képen Szent Mihály arkangyal legyőzi Lucifert. Szent Mihálynak nagy volt a kultusza, ő a választott nép őrangyala. Mint harcos szent közel állt István királyhoz is, tehát a Szent István titulusú templomban illett őt ábrázolni. A két kép közötti mezőben fölirat olvasható: Szent József könyörögj érettünk.
A Szent Anna mellékoltár képei naivabbnak, provinciálisabbnak látszanak. Szent Anna asszony – mint valami makói matriárcha – tanítja olvasni a kis Máriát, akinek feje fölött ott van a tizenkét csillagú korona. Mögöttük a Szűzanya édesapja, Szent Joachim áll, és ott vannak az angyalok, akik a rózsakoszorút hozzák a mennyből. Szent Anna lábánál látható attribútuma: kis kosárban a kézimunka. Ő a családi otthon becsületét és tiszteletét öregbíti. Hazánkban nagy volt a kultusza: Szent Anna tisztelete a ferencesek Mária-kultuszának sarjadéka. Az ovális oltárkép Alexandriai Szent Katalint vértanúságának eszközeivel: a kerékkel és karddal ábrázolja. Mögötte vizet festett az ismeretlen festő, hiszen Katalin a hajósok védőszentje is. Nem hiányozhatott a török hódoltság után a makói templomból Szent Anna szellemisége. Bálint Sándor szerint Szent Anna támogatott bennünket a török elleni harcban, hálásak voltak a hívek, hogy a haza megszabadult az ellenségtől. Az oltár fölirata: Szent Anna, könyörögj érettünk.
A klasszicista keresztelőmedence idegen ugyan a templombelső barokk világától, de önmagában kiváló munka. Tetején szoborkompozíció: Keresztelő Szent János a Jordán vizéből Jézust megkereszteli.
Jelenleg a szentélyben áll a Páduai Szent Antal mellékoltár, Herling aradi oltárkészítő munkája. A Szent Antal-szobor Münchenből származik. Az oltárt Péli Istvánné Török Rozália készíttette 1898-ban. A Szent Ferenc mellékoltár szintén a századfordulóból való. A hordozható Mária 18. század végi fafaragvány. Ritka szép alföldi barokk alkotás. A 19. század közepéről származó Mária-szíve szobor mentes a sablonos munkáktól: Mária nem a szívére mutat, hanem áldást ad, az emberek felé nyúl.
A templom legnagyobb kincse a Havas Boldogasszony kép, amelynek előképe a római Sancta Maria Maggiore templom kegyképe. A makói kép a Szűzanyát ábrázolja bal karján a kis Jézussal. A Szűzanya kék palástját a homlok fölött kereszt, jobb vállán csillag díszíti. Jézus baljában könyvet tart, jobbjával áldást oszt. Az 1995. évi restaurálás egyértelművé tette: csak mondai értéke van annak hagyománynak, hogy a festményt Szegedről a városnak 1552. évi török elfoglalásakor menekítették Makóra. Az viszont valószínű, hogy a szegedi ferences barátok hozhatták ide, hiszen ők három ízben is ellátták az itteni hívek lelki gondozását. A többször átfestett kép 18. századi, kvalitásos munka, Makó legrégibb művelődéstörténeti emlékeinek egyike.
Harangok
Templomunknak 5 harangja van.
Szent Imre nagyharang
1100 kg-os, 120,5 cm alsó átmérőjű, e1 hangú. Eberhard Henrik öntötte Pesten 1815-ben. Elődje 1665 fontos, vagyis 932 kg-os volt, és 1791-ben Christovics Imre adományából öntetett, sajnos elég hamar, 24 év után megrepedt, ezért megnagyobbítva újjá öntették. Ez Makó legrégebbi harangja, 2015-ben volt 200 éves.
A harangon 90 fokonként 1-1 (összesen 4) figurális ábrázolás látható:
- Szent Imre; alatta felirat: SZENT IMRE
- Szent István; alatta felirat: SZENT ISTVÁN
- Szent László; alatta felirat: SZENT LÁSZLÓ
- Magyarok Nagyasszonya; alatta felirat: MAGYAR ORSZÁG PATRONÁJA
A harang vállán ez a felirat olvasható:
FUDIT HENRICUS EBERHARD PESTINI 1815.
Az alsó pártázat felső sora:
AZ ÚR ISTENNEK DITSŐSÉGÉRE ÉS SZENT IMRE HERTZEGNEK TISZTELETÉRE CHRISTOVICS IMRE CSANÁDI PÜSPÖK Ő EXCELLENTIAIA KÉSZÍTETTE 1791. ESZT
Majd alatta a második sorban:
AZ MAKAI CATHOLICA COMUNITÁS PEDIG A MAGA KÖLTSÉGIVEL ÚJONNAN ÖNTETTE PESTEN 1815. ESZT
Meghallgatható ide kattintva: Szent Imre nagyharang hangja
Szent Gellért harang
550 kg tömegű, 97 cm az alsó átmérője, g1 hangú, Gombos Lajos öntötte 1980-ban Őrbottyánban az 1944-ben háborús célokra elvitt és felhasznált másod-nagyharang helyett Szent Gellért püspök születésének 1000. évfordulója alkalmából. Elődjét 1815-ben a nagyharanggal együtt újjáöntötték, ekkor Szentháromság tiszteletére szentelték, majd az I., később a II. világháború ismét elpusztította. Tehát e harangot két évszázad alatt négyszer kellett megöntenie az egyháznak.
Egyik oldalán Szent Gellért püspök képe látható, másik oldalán ez a felirat olvasható:
ÖNTETTÉK SZENT GELLÉRT TISZTELETÉRE
SZÜLETÉSÉNEK EZREDIK JUBILEUMÁRA
A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE 950. ÉVFORDULÓJÁRA
A MAKÓ-BELVÁROSI EGYHÁZKÖZSÉG HÍVEI
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ MESTERREL
ŐRBOTTYÁNBAN AZ ÚR 1980. ÉVÉBEN.
Meghallgatható ide kattintva: Szent Gellért harang hangja
Szent András harang
250 kg-os, 78,8 cm alsó átmérőjű, h1 alaphangú, 1923-ban az Ecclesia Harangművek öntötte Budapesten.
Az oldalán levő képen Szent András apostol látható András-kereszttel. A kép alatt felirat olvasható:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS HARCTÉREN SZERZETT BETEGSÉGBEN ELHUNYT JÓ FÉRJE
DÉGI ANDRÁS EMLÉKEZETÉRE ÖNTETTE ÖZVEGYE NÉMETH ROZÁLIA
MAKÓ 1923.
Meghallgatható ide kattintva: Szent András harang hangja
Szent Rozália harang
180 kg-os, 67 cm alsó átmérőjű, d2 alaphangú, Gombos Lajos öntötte 1978-ban Őrbottyánban, miután az Ecclesia Harangművek által 1923-ban öntött, korábbi harang megrepedt.
Egyik oldalán a régi harang felirata látható:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÉS VÉDŐSZENTJE TISZTELETÉRE
AJÁNLOTTA ÉS ÖNTETTE 1923-BAN
ÖZV. DÉGI ANDRÁSNÉ NÉMETH ROZÁLIA.
Másik oldalán pedig a következő szöveg olvasható:
ÚJRAÖNTVE 1978 ÉVBEN.
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ
ÁLTAL ŐRBOTTYÁNBAN
Meghallgatható ide kattintva: Szent Rozália harang hangja
Szent József lélekharang
65 kg-os, 49 cm az alsó átmérője, fisz2 alaphangú, F.W. Rincker vezetésével öntötték a budapesti Ecclesia Harangművek öntödéjében 1923-ban.
Egyik oldalán Szent Józsefet ábrázoló kép látható, alatta ezzel a felirattal:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT JÓZSEF TISZTELETÉRE
SZŐKE MÁRIA
A harang másik oldalán ez olvasható:
A.1923. D.
HARANGMŰVEK RT.
ÖNTÖTT ENGEM
BUDAPESTEN
F. W. RINCKER ÁLTAL
NO.4350
Meghallgatható ide kattintva: Szent József lélekharang hangja
Az öt harang itt együtt hallható: Összehúzás